Rosakirk

Kree Invázió 12 – Avalon Ostroma – Az utolsó erőd





Rosakirk, Avalon

---

Prológus:
Hónapok teltek el azóta, hogy a kree-k ultimátumot adtak a Földnek és az visszautasította a gyors pusztulást. Azóta sok minden történt, többek között extra gyorsan sikerült egy wakandában levő férfi véréből kifejleszteni a „kree vírus” – ami nem kapott jobb nevet ennél – ellenszerét, így az embereknek is elkezdték beadni. Ennek köszönhetően legalább az agresszív hajlam csökkent, amit a vírus okozott. Azonban arra, hogy a vírus a természetben is hatalmas károkat okozott nem volt megoldás, sem ellenszer.

Az emberek már jól voltak, de a bolygó haldoklott és ez ellen a bolygó legjobb tudósai, élükön Reed Richard-sal tehetetlenek voltak egyelőre. Az állatok tovább hulltak, a növényzet tovább pusztult, egyre több és több helyen ütötte fel a fejét az éhínség. Az AIM hiába fejlesztett ki évekkel korábban olyan növényeket, amik tízszeres hozamot hoznak, nem volt annyi magjuk, palántájuk egyelőre, hogy a teljes bolygót ellássák élelemmel, hiába tettek meg mindent, tömegek kezdtek éhezni.

Ezen szörnyű időszakban a kree-k sem tétlenkedtek, mert ugyan a Földet nem támadták meg, de a volt valami Avalonban, amire a kree császárnak szüksége volt, így ez a Földhöz tartozó dimenzió volt az első, amit megtámadtak…

---

A város napok óta tartotta magát a kree-k avalon északi részén tudtak betörni, és legfelsőbb részeket, ami a való világban a skót felföld lett volna hamar be is kebelezték. Azonban eljutottak az északi régió legnagyobb városához, Rosakirk-hez, ami egy hatalmas hágó előtt volt, ez volt az utolsó védőpont ahhoz, hogy a kree-k ne tudják teljes Avalont lerohanni. Éppen emiatt Roma az MI:13-n keresztül fordult segítségért a SHIELD-hez és így az X-menhez is.

George, avagy Sir Gawain az elsők között volt, akiket a nő megkeresett segítségért, ő szerencsére vállalta is mindezt. Az X-menből többen is jelentkeztek, nem csak tanárok, vagy csak X-men tagok, de még több diák is. Köztük volt Layla és Jason is. természetesen itt nem csak olyanokra volt szükség, akik harcolni tudtak, a városiak evakuálásában is kellett segíteni, vagy éppen a menekülteket ellátni, biztonságba juttatni. Ezért jöhetett bárki segíteni oda, amihez értett.

Egyben ezen harc is hasonlított arra, amilyen a rendes földi háborúk is voltak, éjszaka nem voltak harcok, mindenki pihent. Éppen emiatt még napfelkelte előtt avaloni éjszakai időben érkezett meg a hármas és még többen mások is Rosakirk központi tornyának tróntermébe, ahol jelenleg is bent volt két nő és egy férfi. George mindhármójukat megismerte, ismerte is. Roma, Lionheart és Britannia Kapitány voltak azok.

A nagyon magas, hosszú fekete hajú és hófehér ruhában levő nőt nem ismerték fel, azonban Britannia Kapitányt és Lionheart-ot igen, hiszen ők is többször besegítettek a Bosszú Angyaloknak és az iskolában is megfordultak már mind a ketten valamelyik nemzetközi napon, amikor épp Anglia volt a téma.

Ők hárman éppen egy mágikusan felállított és így hologramnak tűnő asztal felett álltak és azt nézték. Roma arcán aggodalom volt, a másik két személynek az arca a maszk miatt nem látszott. Amikor azonban a társaság megérkezett, akkor az istennő arca is megenyhült és hálásan, örömtelien mosolyodott el. Amint mindenki megérkezett és közelebb ért, akkor meg is szólalt.

- Köszönöm, hogy eljöttetek a hívásra. Nincs sok időnk, hamarosan felkel a nap és újrakezdik a kree-k a támadást – mondta. – Emiatt szeretném tudni első körben, hogy ki milyen feladatot szeretne ellátni, mihez ért. Szükséges, hogy tudjam, hogy hova kell titeket tovább irányítani innen…

Felszereléslistát írjatok!
A hozzátok tartozó header, használjátok nyugodtan, ha szeretnétek a reag elején

Kód:

<center>[img]https://i.imgur.com/gJ0YfQP.png[/img]</center>

Kree Invázió 12 – Avalon Ostroma – Az utolsó erőd





Rosakirk, Avalon

---

Az élet úgy hozta Layla számára, hogy a mostani diákja is majdnem egy idős vele, mint a legutóbbi két küldetésen Vaszilij is. Persze nem ez volt jellemző az iskolára, de akkor is furcsa lehetett. George a köszönése után láthatta, hogy Lionheart megcsóválta a fejét, továbbra sem szerette azt, hogyha nőnek kezelik. De most a helyzet súlyosságára való tekintettel inkább visszafogta magát és nem mondott semmit sem.

- Két elsősegély és egy harcos – mondta Roma. – Nagyon jó, mert nagyon sok sérültünk van, a gyógyítók pedig nem bírják a munkát. Neked pedig különösen köszönöm Sir Gawain, hogy e nehéz órákon is itt vagy. A városőrség egy része felett kapod meg az irányítást, őket kell koordinálni és segíteni, remélem mindez nem okoz problémát.

- De ha inkább a Kapitánnyal és Lionheart-tal tartanál a közelben levő kree hajóra, hogy azt szaboltáljátok, akkor természetesen megértem és ők is örömmel vennék, de ez természetesen a te döntésed – tette hozzá és megvárta a választ. – Ha van kérdés, akkor arra még felelek, utána pedig teleport kapuval jutnak el az ispotályba, és Sir Gawain is oda, ahova menni akar.

Amennyiben lenne valakinek kérdése, akkor az istennő örömmel felel rájuk. Ha pedig Gawain is tudott dönteni, akkor annak fényében először megnyitja a térkaput az ispotály épületének főcsarnokába, hogy Layla és Jason oda tudjanak menni. Aztán George-t a válaszának függvényében a laktanyához, vagy pedig Lionheart-tal és a Kapitánnyal együtt a kree-k „bázisára”.

Kree Invázió 12 – Avalon Ostroma – Az utolsó erőd





Rosakirk, Avalon

---

Akkor a társaság két felé vált, George a két jelmezessel tartott, mert voltak más katonák is, akik megtudták oldani azt, hogy irányítsák a városőrséget, eddig is boldogultak, a másik feladat sokkalta fontosabb volt, hogy ezt megszűntessék. Amúgy maga a hajó annyira nem volt nagy, ami vezette a támadást, legalább is ahhoz képest, amit gyanítottak, hogy a Föld körül tartózkodik, ez nagyjából öt-hatszáz méter hosszú volt csupán.

A terv egyszerű volt egyébként, szabotálni a hajót, hogy az felrobbanjon, vagy lezuhanjon, lehetőség szerin ott, ahol volt, mert ez kellően távol volt jelenleg a várostól. George kapott még egy kommunikátort is, amivel tudta tartani a kapcsolatot Lionheart-tal és a Kapitánnyal, ha valamiért szét kellene válniuk és külön-külön haladniuk, dolgozniuk a sikerért. Mint kiderül nagyon hamar erre tényleg szükség is volt.

A teleportáció ugyanis nem volt a legtökéletesebb, valamilyen védelme lehetett a hajónak. A rosszullét sokkal rosszabb volt, mint általában szokott és nem is a padlóra érkezett George, hanem a levegőbe, nagyjából két méter magasan vízszintesen, és innen esett le a padok közé, egy öltözőszoba szerűségbe, teljesen egyedül, Lionheart és a Kapitány nem voltak vele. Szerencsére csak nagyon kicsit ütötte meg magát, nem sérült meg ettől.

---

A páros átlépett a térkapun, itt Jason még nem is tudta, hogy mennyire szerencséje lesz, hogy az előbb a cipekedésen gondolkodott. Egy biztos, hogy nem egy modern kórházba jutottak, nem a fertőtlenítő szaga lengte be a helyet, hanem gyógynövényeké és nagyon halványan fémes illatot, vért is érezni lehetett, meg nem utolsó sorban égett hús kesernyés illatát. Egy kör alakú csarnok volt ez, nagyon sok helyen ládák, dézsák – azokban ázó anyagok – álltak.

Két fehér ruhás – és nagyon véres – férfi támogatott be, cipelt egy férfit, akinek a karja tőből szakadt le, az egyik cipelte a kart is. amikor meglátták a párost mind a két férfi tekintete felcsillant. Mivel egyébként is Jason és Layla mellett kellett elhaladniuk a férfi, aki a kart cipelte azt Layla kezébe nyomta, ellentmondást nem tűrően, abból még folyt a vér, így pillanatok alatt teljesen bemocskolta a nőt.

- Segítség, nagyszerű! Hozd a kart kislány, te pedig kapj fel két zsákot a tiszta kötszerekből! – mondta Jasonnek. – Hozzátok utánunk őket!

A fejével a zsákokra mutatott, amikben kiszárított és tiszta kötszernek használható anyagok voltak, mivel középkori szint volt mindez, ennél több nem volt nekik. A férfi egyébként meglehetősen régies angolt beszélt, így picit nehezen volt érthető. A zsákok úgy öt-hat kilót nyomtak egyenként, de jól rájuk lehetett fogni, így nem volt nehéz cipelni őket. A férfi pedig vitte is felfelé a sérültet meg sem várva, hogy Layla és Jason megy-e utánuk…

Kree Invázió 12 – Avalon Ostroma – Az utolsó erőd





Rosakirk, Avalon

---

Jason felért a holmikkal, azonban Layla még mindig lent volt és sokkos állapotban a kar látványától. Mivel kellett neki, vagy másfél perc, így addigra az egyik ember korábbról visszaért és kivette a kezéből azt, majd rohanva ment felfelé, amerre korábban haladt.

- Ha nem tud segíteni keressen valami más munkát, ennél csak rosszabb lesz ez, de minket ne hátráltasson! – kiáltott vissza.

Ezt nagyjából pont úgy mondta, hogy Jason mellett volt, akinek azonban hálásan megköszönték, hogy vitte a dolgokat. Odafent egyébként egy hatalmas kórterem fogadta a párost. Mindenhol középkori szalmaágyak főleg, fehér lepedők, és hasonló anyagból készült kötések látszottak. Sehol, semmilyen modern dolog, csak a középkorias szint.

Itt fent a szagok már sokkalta rosszabbak voltak, itt nem csak égett szagot lehetett érezni és a gyógynövényeket, de veríték, vizelet, ürülék, rothadás és a halál szaga is a levegőben volt. Elég rossz volt a helyzet, egy földi kórházhoz képes mindenképpen. Nagyon sok betegnél senki sem volt ott, sokan üvöltöttek a fájdalomtól. Ezeken felül teremben és még kint is a folyosón nagyon sok olyan dolog volt, amit cipelni, elvinni kellett ide-oda, így Jason bizonyosan lefogja tudni foglalni magát.

---

George bólintást kapott a párostól, hogy hasonlóképpen éreznek ők maguk is, hogy együtt harcolhatnak Sir Gawain-nel. A teleportálás után szerencsére nagyon hamar össze tudta szedni magát a férfi és a kommunikátora után nyúlt, hogy felvegye a kapcsolatot a társaival. Mindez azonban nem sikerült a kommunikátor teljesen süket volt. Ha próbálkozott vele, akkor sem tudta működőképessé tenni. A szerkezetnek nem volt baja, nem sérült, a különböző parancsokra reagált, de kapcsolatot nem tudott létrehozni.

- Komolyan azt hiszed, hogy egy idegen technológiájú hajón működni fog, akik invázióznak és elsőként a kommunikációt vágják el? Ha igen, akkor az eszedet nem az anyánktól örökölted – mondta egy ismerős hang.

Ha a hang irányába fordult George, akkor az ajtóban egy teljesen fekete ruhában és hozzá hosszú fekete bőrkabátban levő húszas évei közepén járó fiatal férfit láthatott meg, akit értelemszerűen azonnal megismert. Mordred Pendragon volt, a féltestvére. Legalább is az előző életükben, most a férfinak és neki nem volt vérségi rokonsága, csak a bennük újraszülető régi életüknek.

Ha megnézte George, akkor a férfinél semmilyen fegyver nem látszott, és úgy támaszkodott az ajtónak, mintha éppen otthon lenne és nem pedig egy ellenséges űrhajón, ahol bármikor rájuk akadhatnak. George tudhatta, hogy a fivére nem csak legendás vívó – hiszen Arthur-t is halálosan megsebezte – de ezeken felül nagyon jó varázsló is volt.

Kree Invázió 12 – Avalon Ostroma – Az utolsó erőd





Rosakirk, Avalon

---

Layla kinyitja az elsősegélycsomagot, hogy kesztyűt keressen benne, abban nem volt olyan, amit keresett, mert egy általános csomagot hozott és nem pakolt be extra felszerelést magának. Ebben a csomagban a következők voltak:

• Steril gyorskötöző pólya (5x500) 1db
  
• Steril gyorskötöző pólya (10x500) 2db
  
• Vágott mullpólya 3db
  
• Steril mull 3db
  
• Steril mull-lap 1db
  
• Kéztisztító lap 4db
  
• Háromszögletű kendő 1db
  
• Fóliakesztyű 4 pár
  
• Ragtapasz (1,25x500) 1 db
  
• Biztosítótű 2db
  
• Háztartási olló 1db
  
• Jódpárna 1db
  
• Elsősegélynyújtáshoz 1db
  
• Feljegyzési füzet 1db
  
• Tartalomjegyzék 1db

Ezekből tudott válogatni magának.

Ahogyan körülnézett, hogy könnyebb sérültet nézzen rá kellett jönnie, hogy itt a könnyebb sérült közel sem jelenti azt, amit otthon. Itt, aki képes volt talpon lenni és járni olyan beteg itt nem volt, hanem csak olyanok, akik az otthoni orvosi kifejezéssel élve súlyos, vagy életveszélyes betegek. Voltak, akiknek a bele lógott ki, mások szinte a teljes testfelületükön megégtek, végtagok hiányoztak, főleg lábak.

Másoknál nyílt törés a lábon, a sípcsont kikandikált a bőrből, erősen vérezve. Másnak csípőtől mellkasig menő vágás volt, azt próbálták fertőtleníteni, kenegetni az ápolók. Szóval könnyű esetet, bármenyire szeretett volna nem talált, így el kell jobban döntenie, hogy mivel szeretne foglalkozni és mit érez úgy, hogy megtud csinálni. Közben pedig további súlyos, járni képtelen betegeket hoztak be.

A két férfi ott volt még, így megtudta közben Jason kérdezni, hogy miben segíthet. A két férfi örült, hogy legalább valaki segít nekik. Jó néhány feladatot mondtak neki, amiből válogathatott, szerencsére egyik sem volt túl bonyolult, de annál fontosabbak az ellátás szempontjából. Az egyik feladat például a szárított és friss gyógynövények behozatala, amiket az épület előtti kertben találhat. Ehhez kap mindig egy cetlit, ha ezt vállalja és lent az alapján odaadják neki, ami kell.

A következő feladat a kötőző anyagok cipelése, amit az előbb is csinált, azokat lentről mindegyiket fel kellene hozni, legalább ötven-hatvan darab csomag volt, olyan, mint amit egyet már felhozott. Ezeken felül az itteni használtakat levinni a pincesorba a mosóknak, akik az ott folyó pataknál mossák ezeket, hogy tiszták legyenek és újra használhatóak. Így hirtelen ezt a hármat tudták mondani a fiatal fiúnak, hogy ezekre lenne szükség.

---

George-nak szerencsére nem kellett tartania attól, hogy a féltestvére megtámadná, mert ez nem történt meg. A fiatal férfi továbbra is csak az ajtónak támaszkodva ácsorgott, időnként ki-ki pillantott, mintha arra várna, hogy valaki fel fog bukkanni, vagy épp ellenőrzi, hogy mikor buktak le. Nem volt eldönthető a tekintetéből még George-nak sem. A vádaskodásra megvonta a vállát.

- Nem igazán érdekel, hogy mit hiszel, de nekem Avalon jobban az otthonom, mint neked valaha is – mondta némileg sértett hangnemben a férfi.

George-nak beugorhat, hogy mire is utalt ezzel a másik, ő ebben a tekintetben jobban hasonlított a nagynénjére, Mordred is képes volt arra, hogy hatalmat és erőt merítsem Avalonból a varázslataihoz, mágiájához. Valószínűleg ő és Morgan is hatalmuk nagy részét vesztenék el, ha a kree-k leigáznák a dimenziót. A korábbi szavai után várakozóan nézett George-ra, hogy ezek után mit tesz. Azonban hamarosan megszólalt ismét.

- A terveim között szerepelt, hogy megölök mindenkit a hajón és belezuhantatom a tengerbe… de ha neked van jobb ötleted, akkor hallgatom – tette még hozzá.

Kree Invázió 12 – Avalon Ostroma – Az utolsó erőd





Rosakirk, Avalon

---

Ez így hirtelen túl sok időt venne el, akkor jár a legjobb Jason, ha úgy teszi ezt, hogy elsőre viszi le a mosodába a véres és használt szöveteket, és onnan visszafelé megy ki a szabadba a növényekért. Egyébként tényleg nem volt túl bonyolult a hely építése, minden emelet egy-egy hatalmas csarnok volt, így lényegében csak márványból épült lépcsőket kellett igénybe venni és meg is érkezett egyik helységből a másikba.

Éppen emiatt, amikor levitte a használt szöveteket, már a lépcső aljában egy testesebb ember asszonyság vette át tőle, hálásan. Aki még meg is jegyezte a fiú alkatára, hogy többet kéne ennie, ha ilyen nehezeket cipel, mert nem fogja bírni és kellene némi izmot felszednie. Ezt ilyen kedves anyáskodós stílusban tette. Innen ha visszament a földszintre, csak végig kellett menni a csarnokon és ott volt a kijárat a szabadba.

Ott át is adhatta a papírokat és nekiláttak a növényeket összegyűjteni. Itt látszott, hogy tovább tartott, mert csak a friss növények voltak kint, bár azokat a kertből kellett letépni, a szárított növények különböző ládákból kellett kivenni, lemérni. Így legalább öt percet kellett itt lent lennie, így láthatta a távolban a harcokat is. Ezek után kapta meg őket és mehetett vissza, ahol örömmel fogadták a megérkező gyógynövényeket.

Közben láthatta a visszaérkezés után, hogy a tanárnője pont ugyanúgy áll és ugyanott, mint amikor kiment a helységből.

---

Layla egyelőre továbbra is lefagyva állt a teremben és nem tudott mihez kezdeni.

---

Valószínűleg Mordred számára sem volt épp a legkönnyebb az, hogy így szóba álljon George-al, de ez most elég egyedi és extrém helyzet volt ahhoz, hogy megtegye mindezt. Végül mégis megtette. Az okoskodásra ő maga is hasonló képen válaszolt, ha másban nem, ebben legalább hasonlított egymásra a testvérpár.

- Te lehet, hogy nem tudsz akkora pajzsot vonni a város köré, ami megvédené, de én igen és a város is tart fenn pajzsot. Maximum a környező területeket mossa el és máshonnan kell élelmet szerezniük, de ez kellően kicsi ár Avalonért – vonta meg a vállát.

Arra a kérdésre, hogy merre van a gépház, vagy tudja-e kipillantott a folyosóra, először az egyik, majd a másik oldalra, de az arcán továbbra is eléggé értetlen kifejezés volt. Valószínűleg nem láthatott semmilyen támpontot, majd amikor visszanézett az öltözőbe, akkor megrázta a fejét és megvonta a vállát.

- Fogalmam sincs. Mindkét oldalon ablak nélküli folyosó, zárt ajtóval. Azt sem tudom, hogy merre van a hajó orra, vagy a vége – felelete.

Ha George nem hitt neki és – meg egyébként is arra kellett mennie, ha ki akart jutni a helységből – odament az ajtóhoz, akkor ki tudott ő maga is a folyosóra nézni. Azon több ajtó is látszott, mindkét oldalon, de egyébként teljesen egyformán nézett ki, fémfolyosó, ugyanolyan ajtóval a két végén. Nagyjából jelenleg ő és Mordred az öltözővel a folyosó közepén lehetett.

Igazából vagy-vagy, mert azért elég sok minden közül lehet válogatni